~The End~

Mikor másnap felkeltünk,mindenünk össze volt mát pakolva.Mivel valaki késő este még hajlandó volt azt is megcsinálni.......Mikor a bementem a fürdőbe,hogy elkészüljek eszembe jutott,hogy mindent elraktam.Kimentem és láttam,hogy a barátom már ébredezik.Kipakoltam a cuccomat és az övét is gondoltam szüksége lesz rá,majd vissza mentem.Éppen sminkeltem magamat mikor valaki hátulról megfogta a derekamat és nyomott egy puszit az arcomra.
-Jó reggelt drágám.-súgta a fülembe L.Joe.
-Neked is.-mondtam.
Majd felemelte a kezemet amin ott virított az a gyönyörű gyűrű amit tőle kaptam.
-Tetszik??-kérdezte.
Megfordultam és megöleltem.
-Hát hogyne tetszene!Imádom!-jelentettem ki.
-Féltem,hogy nem fog tetszeni.De attól még jobban,hogy nemet mondasz.-mondta szomorúan.
-Én?Neked?Soha nem mondok nemet!-mosolyogtam.
-Ohh,akkor jó.Be engedsz a fürdőbe,hogy én is elkészüljek??-kérdezte.
-Nem.-vágtam rá.
-És még  soha nem mond nekem nemet.-ment ki morcosan.
Mikor készen voltam vissza mentem, L.Joe az ágyon feküdt és nézte a TV-t.Odafeküdtem mellé és együtt néztük.Egyszer csak kopogást halottunk.Én nyitottam ajtót mivel L.Joe még egy száll  boxerben volt.Niel és Mia volt az.Mondták,hogy indulni kéne.Szóltam barátomnak és ő is elkészült.Lementünk és leadtuk a kulcsunkat.És indulhattunk is haza.
~Otthon~
Már mindenki várt,és mikor meglátták a gyűrűmet majdnem elájultak.Nálunk voltak L.Joe szülei is(szerencsére jól ki jönnek a szüleink).Mikor mindent elmeséltem a szüleimnek,akkor a barátom családtagjaira kacsintott.
-Mi volt ez??-kérdeztem tőle értetlenül.
-Öm...semmi.-emelte fel kezet.
-Aha.-húztam fel szemöldököm.
-Csak jelezte nekünk,hogy minden úgy sikerült ahogy tervezte.-vágta rá az Apukája.
-Igen??-és megöleltem.-Látod én milyen jó barátnő vagyok??
-Te tökéletes vagy!-jelentette ki és nyomott a számra egy puszit.
~1 Évvel később~
Elballagtunk,most már csak az esküvőért kell aggódnunk.Hiszen holnap lesz a nagy nap. Már nagyon izgultunk.Mikor este elment tőlünk L.Joe,(mivel ma nem aludt nálunk) nem bírtam várni és írtam neki üzenetet.
-Saranghae<3Várom a holnapot:)
- Én is,én is<3Jóéjt szépségem!
-Neked is:)
~Az esküvő napja~
Reggel mikor felkeltem,már nagy készülődés volt.A szüleink megbeszélték,hogy állítólag az balszerencsét hoz ha a vőlegény a menyasszonyt az esküvő előtt látja menyasszonyi ruhában.Így nem találkoztunk délelőtt.De folyton írta az üzeneteket,hogy ő már mennyire izgul,meg várja,hogy hogyan fogok kinézni.Mondjuk ezekre mind én is kíváncsi vagyok.Mikor rajtam volt már a ruhám,megcsinálta a fodrász a hajamat és ki is voltam sminkelve elindultunk a ceremónia terem felé.Mikor megérkeztünk Anyáék bevezettek egy szobába,ahol ott voltak már a koszorús lányok,Mia,Lina és Hugi.Leültem egy székre és körbevettek,majd jött egy fotós és lefényképezett minket.Egy kis idő után megjött akit igazán vártam.Az én szépfiúm L.Joe.
Mikor belépett az ajtón azt hittem,hogy elájul.Kikerekedtek a szemei és mosolygott mint a vadalma.Majd mikor már észhez tért megrázta fejét és odajött hozzám.
-Szia.-mondta.
Ennyi???Komolyan ennyi??-gondoltam magamba.
-Szia.-mondtam.
Hoztak egy másik széket amire leültették L.Joe-t,de ő végig engem bámult.Ránéztem és elmosolyodtam,ő is mosolygott,majd nyomott egy puszit a homlokomra.
-Na készen vagytok??-kérdezte a fotós.
-Igen!-jelentette ki L.Joe.
-Akkor csíz!-és csinált rólunk vagy 50 képet ugyan abban a pózban.És ennyi nem csinált rólunk többet.
Mikor végre 14:00 volt(mivel akkor kezdődött a szertartás) majdnem összeroppant a szívem.Nagyon izgultam eddig is de most már különösen.
Mikor kinyíltak előttem a hatalmas ajtók  láttam,hogy előttem ott áll L.Joe és mosolyog,majd bólintott egyet és elindultam.Apa karjába belekaroltam és a  koszorús lányok jöttek utánunk.Mikor ott voltunk az oltár előtt egy kicsit előtte L.Joe odajött hozzám és a kezét nyújtotta.Én elengedtem Apát és megfogtam a kezét.A mi esküvőnkön nem volt hivatalos személy aki összeadjon minket ezért mi magunk mondtuk el a fogadalmunkat.Elővette L.Joe a könyvet amibe minden le volt írva.Felemelte a jobb kezét és elkezdte:
- Én Lee Byung Hun feleségül fogadom Oh Ha Ni-t.Fogadom,hogy örökre  tisztelni és szeretni fogom bármi történik.Ígérem,hogy tisztelni fogom az idősebbeket és jó férj leszek.
-Én Oh Ha Ni  férjemül fogadom Lee Byung Hunt.Fogadom,hogy örökké tisztelni és szeretni fogom bármi történik.Ígérem,hogy tisztelni fogom az idősebbeket,és jó feleség leszek.-emeltem fel én is a kezemet.
Majd felszólították Apáékat,ők is elmondták a kis beszédüket,majd itt volt az ideje a gyűrű felhúzására.
Odafordult Hugihoz(mivel nála volt a gyűrű).Felhúzta a gyűrűs ujjamra majd én is az övére.Végül megcsókolt.Szerintem ez volt az eddigi legjobb csókunk!
Mikor mindenek vége volt,elmentünk abba az étterembe amit kivettünk és elkezdődhetett a lakodalom.Mikor már mindenki ott volt elmondtuk mi is mind a ketten a beszédünket.Majd elkezdtünk enni.A pincérek finomabbnál finomabb ennivalókat hoztak elénk.Szerintem én többet ettem mint valaha.Mikor végeztünk mindennel L.Joe megfogta a kezemet és kivezetett az udvarra.Ott felemelt és megforgatott a levegőben.
-Szeretlek!-mondta,és nyomott egy puszit számra.
-Én is!-mosolyogtam rá.
Egy ideig még tartott a levegőben,majd letett és be ment velem a terembe,ahol a vendégek voltak.Leültünk az asztalhoz és néztük a táncoló embereket.Hirtelen Anya odajött és megkérte L.Joe-t,hogy táncoljon vele.A férjemnek(de jó ezt kimondani!) kikerekedtek a szemei és rám nézett.Én csak mosolyogtam,majd bólintottam egyet és elment az Anyukámmal táncolni.
Hugi odajött hozzám.
-Nővérkém!-mondta
-Igen??
-Te most nagyon boldog vagy igaz??-mosolygott.
-Borzasztóan.-viszonoztam mosolyát.
Erre csak egy ölelést kaptam válaszul,és ő is ott hagyott.De nem unatkoztam,ahogy láttam,hogy L.Joe és Anya táncol elfogott a röhögő görcs.Anya össze vissza forgatta meg minden.Mikor már elfáradtak a férjem vissza huppant a mellettem lévő székre és a vállamra hajtotta a fejét.
-Na milyen volt??-kérdeztem.
-Őszintén??-nézett rám.
-Inkább ne mondj semmit!-mosolyogtam.
Nyomott a számra egy puszit és megfogta a kezemet.
-És hajlandó vagy az újdonsült férjeddel táncolni??-mosolygott.
-Hát...ezt az ajánlatot nem utasíthatom vissza.-viszonoztam mosolyát.
Vagy fél órát táncoltunk.Nem érdekelt,hogy ki van körülöttünk.Abban a fél órában csak mi ketten voltunk senki más.
A szüleink kitalálták ahogy nőttünk fel végig vannak képek és azt vetítsük le.Ez nekünk meglepetés volt de mikor elindult a vetítés velem kezdték.Egy könnycsep folyt le az arcomon.Meghatódtam,már vártam,hogy L.Joe-ról milyen képek lesznek.Mikor elkezdődött az ő gyerekkoráról a képek vetítése megkönnyebbülésemre ott volt a kedvenc képem,amin az ,,izmát,, mutogatja.Mikor megláttam elkeztem nevetni.
-Héé!-szólt rám L.Joe.
-Tudod,hogy ez a kedvenc képem rólad.-mosolyogtam.
-Még!-nevetett.
Erre csak kikerekedtek a szemeim majd néztem tovább a vetítést.
Körübelül  reggel 3-órakkor  már mindenki elment.Már én is át voltam öltözve egy lazább ruhába.Mikor mentem ki az épületből,gondolva,hogy indulunk haza.
Miközben mentem valaki rácsapott a fenekemre.
-Hé!-kiáltottam.
-Te??-nézett rám L.Joe.
-Én mennék haza!-jelentettem ki.
-Na nehogy azt hidd,hogy haza megyünk!-fogta meg kezemet és rángatott vissza az épületbe.
-Mért akkor hova megyünk??-néztem rá értetlenül.
-Hát nászútra!-mosolygott.
-Hogy mire??
-Na azt ne mond,hogy azt hitted nem megyünk nászútra!-húzta fel szemöldökét.
-Mivel egy szóval sem mondtad ezért úgy gondoltam,hogy nem megyünk.
-Rosszul gondoltad!De akkor meglepetés!-ölelt meg.
-És a ruháim??-kérdeztem.
-Mia és Lina már mindent bepakolt,nekünk csak fel kell ülni a repülő gépre. Na de már a Taxi kint vár és Apáék már be is pakoltak szóval mehetünk ki.-mondta és vissza rángatott oda ahonnan elindultunk.Megbolondít teljesen.
Mikor kiértünk mindenki kint várt már minket.Végig ölelgettük őket és beültünk a kocsiba.
Egészen a reptérig vitt.Előtte kiszálltunk,én a kézi poggyászokat L.Joe pedig a két nagy bőröndöt hozta.Majd meg szakadt a kis nyomi.Mikor már lecsekkoltunk,vártuk,hogy megjöjjön a gépünk.Addig a férjem csinált magáról egy képet,majd elkérte a telefonom.Valamit ügyködött rajta és visszaadta.
-Mit csináltál rajta??-kérdeztem.
-Old fel.-mosolygott.
Mikor azt tettem amit mondott egy helyes fiú képe fogadott-------------------------------------------------------->
-Áhh ez tetszik.-öltem közelebb hozzá.
-Remélem is.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-És mégis hova utazunk??-kérdeztem.
-Meglepetés!-és átkarolt.
Felálltam vele szembe és oldalamra tettem a kezemet.
-Folyton titkolózol!Soha nem mondasz nekem semmit!Nem megyek sehova ha nem mondod meg!-jelentettem ki.
-Na!Ne legyél már ilyen!-állt fel velem szembe.
-Mért ne??
-Mert nem tetszik.-nézett rám morcosan.
-Hát sajnálom!Ilyen vagyok és ha neked ez nem jó akkor feleségül se kellett volna venned!-jelentettem ki.Majd kis táskáért nyúltam,de L.Joe megfogta a kezemet.
-Most mi bajod van??-nézett rám értetlenül.
-Semmi!-vágtam rá.
-Látom......Na gyere ide!-és megcsókolt,de én ellöktem magamtól.
-Azt hiszed ezzel mindent megoldasz?? -húztam fel szemöldököm.
-Igen!Mért nem tetszik ha a férjurad   megcsókol??-mosolygott.
-Az a baj,hogy az nagyon is tetszik.-viszonoztam mosolyát.
-Na látod!-és újból megcsókolt.
Majd most ő lökött el magától.
-Indulnunk kell felszállni a gépre.-és felvette a táskámat.
-Rendben.-és elindultunk amerre ment a tömeg.
Először betömörültünk egy kis buszba majd felszálltunk a gépre.
L.Joe ment elől és húzott engem.Választott egy helyet és kirakta elém a kezét jelezve,hogy én üljek az ablak mellett.Leültem és ő is mellém ült.
-Várod??-kérdezte.
-Mit is??-húztam az agyát.
-Semmit.-és belenyúlt a táskámba a könyvéért.
-Most nehogy elkezdj olvasni!-szóltam rá.
-Mert??-nézett rám értetlenül.
-Csak vicceltem az előbb!Persze,hogy várom!Ne sértődj meg ezért jó??-mosolyogtam.
-Hát ha tudnád mennyit szenvedtem ezzel az úttal nem mondanál nekem ilyeneket!-jelentette ki.
-De mivel nem tudom,ezért nem vagy mérges.-nyomtam egy puszit arcára.
-Na jó,nem vagyok az.-végre mosolygott.
-És hova is megyünk??-kérdeztem,mivel még mindig nem tudtam.
-Mondtam már,hogy meglepetés.
-Ne már!-hisztiztem.
-Tetszeni fog,nyugi.-mosolygott.
-És ha nem??
-Nyugi nem valami putriba viszlek!-mosolygott.
-Igen?Akkor jó.
-Azt hiszed elvinnélek  valami  nyomi helyre??-húzta fel szemöldökét.
-Nem.-nyomtam egy puszit szájára és vártam,hogy felszálljon a gép.-De kitalálhatom,hogy hova megyünk??-kérdeztem
-Hát úgy is mindegyikre nem lesz a válaszom.-mosolygott.
-Áhh,utállak!-jelentettem ki.
-Hát sajnos ezt nem hiszem el.
-Jól van!Nem bírlak utálni.-mosolyogtam.
-Engem nem is lehet utálni.-ezen csak egy jót nevettünk.
Még soha nem ültem repülő gépen,szóval is nagyon izgultam.Amikor kicsi voltam úgy volt,hogy elutazunk Londonba de valamiért mégsem mentünk.
Mikor elindult a repülő bedugult a fülem és nagyon fájt.
-Mi baj van??-kérdezte L.Joe.
-Fáj a fülem.-mondtam.
-Ja!Elfelejtettem!Tessék itt egy rágó,így majd jobb lesz.-mosolygott.
-Remélem is,és köszi.-bekaptam a rágót és egy idő után tényleg jobb volt.
Borzasztóan sokat repültünk,de én még mindig nem tudtam,hogy hova megyünk.L.Joe már mikor felszáltunk utána még egy kicsit beszélgettünk és elaludt.Elkezdtem unatkozni  és végül én is elaludtam.
Arra ébredtem,hogy valaki a nevemet mondogatja.
-Hé Ha Ni!Ébredj fel!Hamarosan leszállunk!-L.Joe volt az.
Kinyitottam szemem majd megdörzsöltem.
-Nézz ki az ablakon!-mutatott kifelé férjem.
Kinéztem és majdnem elájultam.Hihetetlenül gyönyörű  a hej,csak kár,hogy fogalmam sincsen,hogy hol vagyunk.
Mikor leszálltunk a gépről és felvettük a bőröndeinket kimentünk a reptér elé.
-Üdv itt a Bahamákon.-mosolygott L.Joe.
-Hogy hol??-tátva maradt a szám.
-A Bahamákon.-mondta el még egyszer.
Hirtelen a nyakába ugrottam, és elkezdtem olyan  szorosan ölelni amennyire csak tudtam.
-Nagyon szeretlek!Nagyon,nagyon!És köszönöm,köszönöm!-mondogattam.
-Hé Ha Ni!Megfojtasz!-jelentette ki.
-Oh,bocsesz.-és elengedtem.
-Amúgy szívesen.-és nyomott egy puszit az arcomra.
Elmentünk egy szállodába.De ez a szálloda túltesz mindenen!Nem,hogy 5csillagos hanem 1000!Komolyan gyönyörű.Hihetetlen,hogy L.Joe ide hozott.Mikor bementünk a szobánkba és otthagytam L.Joe-t és befutottam,majd ráhuppantam az ágyra.A férjem beszenvedte az összes bőröndünket,táskáinkat.
És lefeküdt mellém az ágyra.Én  ráfeküdtem mellkasár.
-Tetszik??-kérdezte.
-Nagyon is!Hihetetlen vagy!
-Oh,tudom -mosolygott.-De szerintem most már feküdjünk le,késő van majd holnap megyünk valahova jó??
-Rendben.-és megstartoltam a fürdőt.
Hihetetlen egy napig kb; utaztunk és ilyen gyönyörű helyre érkeztünk.Hihetetlen.De most így belegondolva minden szép,de hogy van erre pénzünk??Biztos meg van beszélve ez az egész.
Mikor éppen vettem volna fel a  bugyimat,és semmi más nem volt rajtam hirtelen kinyílt az ajtó.
-Hm...-L.Joe perverz mosollyal nézett rám.
-Hé!-takartam el testemet.
-Most meg mi bajod van??-nézett rám értetlenül.
-Á semmi!Menjél kifelé!-mutattam az ajtó felé.
-Még mindig szégyenlős vagy előttem??-húzta fel szemöldögét.
-Hát....
-De hisz már házasok vagyunk!-jött közelebb.
-Akkor is!Ne nyiss csak így rám!Amúgy is minek jöttél be??-kérdeztem.
-Mert veled akartam fürödni,de már lekéstem.
-Hát le.-mosolyogtam.
-De mi lenne ha kétszer fürödnél??-nézett rám perverz mosollyal.
-Minek??-nem értettem.
-Csak!-és levette rólam a törülközőt amivel takartam magamat.
Majd elkezdte újra engedni a vizet és ő is levetkőzött.Beült a vízbe én meg csak álltam,hogy most mi van??Komolyan velem akar fürödni??
-Na mi lesz??.Jösz már??-kérdezte.
-Aham.-és beültem mellé a kádba.
Szerintem olyan vörös volt az arcom.Fel sem mertem  nézni rá.De szerintem észre vette,hogy zavarban vagyok.
-Ha Ni megmossam a hátadat??-vagy mégsem vette észre....
-Öm...figyu én már lefürödtem!Nem kell kétszer,én most megyek szia.-és kikeltem a kádból magamra tekertem egy törölközőt és megfogtam a pizsimet majd kimentem.
Kint felöltöztem és befeküdtem az ágyba.Mikor L.Joe is készen volt kijött és mellém feküdt.Én rá sem néztem még ha egy kicsit is hozzám ért elhúztam magamat.
-Bocsánat.-mondta.
-Mit??-kérdeztem.
-Hát,hogy berángattalak magam mellé a kádba,pedig te nem is akartad.
Erre csak annyi választ adtam,hogy ráfeküdtem mellkasára.
-Szeretlek!-mondta.
-Én is!-és ezután megint elaludtunk.
~Reggel~
L.Joe ébresztett mert sietni kellett.
Elmentünk egy kikötőbe és ott felszálltunk egy hajóra.
Nekem nagyon tetszett minden.Ez a hajó szerintem egy luxus hajó lehetett mert minden volt rajta.
Oda mentem a hajó széléhez és néztem a tengert.L.Joe hátulról megölelt és megpuszilta az arcomat.Egy kicsit megugrottam majd megfordultam.Közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam.
Egész nap a hajón voltunk.És nagyon jól éreztem magamat,csak volt egy kis gond.Az,hogy holnap megyünk is haza.Igen holnap,mivel csak 3-om napra jöttünk.
Ezt nem hiszem el.Mindenki nászútra egy hétre megy,de mi nem mi csak 3-om napra.
Mondjuk gondolom ez is drága volt,na akkor még egy hét.De nekem akkor is jobban tetszene.
A nap végére már nagyon fáradtak voltunk,így gyorsan be is bújtunk az ágyba.
Még mikor néztem még egy kicsit a TV-t L.Joe már aludt.Hirtelen a kezét hasamra tette és elkezdte simogatni.Majd a háton fekvés után felém fordult és elkezdte mondogatni ,hogy ,,Baro,Baro,,.Nem értettem,hogy miről beszél,de végül én is bealudtam.
Reggel kivételesen előbb keltem mint férjem.Már is elkezdtem öltözni majd pakolni.Még a csak a fehérnemű volt rajtam mert kerestem a bőröndbe,hogy mit vegyek fel.Kinéztem az ablakon,hogy milyen idő van,de olyan semmilyen volt.Se meleg,se hideg.Úgy gondoltam,hogy szoknyát veszek ma fel.Mikor kiválasztottam egy igen tetszetős szoknyát felemeltem és megnéztem,hogy minden rendben van-e vele.Hát persze,hogy nem volt!
A bőrönd megfogta a színét és most van rajta egy barna folt.Én hülye kitaláltam,hogy hátha lejön vízzel.A frászt még rosszabb lett.Végül úgy döntöttem,hogy mást veszek fel.Visszamentem  a szobába és újra túrni kezdtem a bőröndömet.Találtam is egy inget.Gondoltam felveszek hozzá egy rövid nacit,és az inget pedig beletúrom.Mikor felvettem szembesültem azzal,hogy ez az ing igen nagy rám.Lehetséges,hogy L.Joe-é.
De akkor minek van az én bőröndömbe??Elkezdtem szagolgatni.Éreztem rajta,hogy L.Joe illata van.Na jó ez tuti az övé!
Ahogy ezen gondolkoztam valaki megfogta az oldalamat.
-Jó reggelt szépségem.-súgta a fülembe L.Joe.
-Jó reggelt-fordultam meg.
-Hogy aludtál??-kérdezte.
-Öm....melletted mindig jól alszok!-mosolyogtam.
-Nagyon jó álmom volt!-jelentette ki.
-Tudom!-vágtam rá.
-Igen??Honnan??-nézett rám értetlenül.
-Hát először a hasamat kezdted el simogatni,majd imételte,hogy ,,Baro,,.
-És akkor tudod,hogy mit álmodtam??-kérdezte.
-Nem,de mesélj.Ki az a Baro?
-A gyermekünk neve.-mosolygott.
-A gyermekünk??
-Igen!Ha majd lesz gyerekünk és ha fiú lesz Baro lesz a neve.-és nyomott egy puszit a száma.
-Jó,hogy eldöntötted!-néztem rá mérgesen.
-Jó,akkor lehet a fiúnk neve Baro??-rebegtette a pilláit.
-Jó,lehet.-mosolyogtam és megcsókoltam.
-Akkor munkára fel!Amint hazaértünk dolgozunk az új gyereken!-mosolygott.
-Azért még nem most.Várjunk még egy kicsit.-mondtam.
-Jó.-hajtotta le fejét.
-Remélem a kisfiam is olyan tökéletes lesz mint az Apukája.-mosolyogtam.
-Wá,nagyon szeretlek!-emelt egy kicsit meg.
-Én is!-és megcsókoltam.
Ez után felöltöztünk és indultunk a reptérre.Azt egész utat ismét végig aludtuk,de már vártuk,hogy haza érjünk.

~Jövő~
-Mia pow-

Sajnos mi nem házasodhatunk össze Niellel hiába kérte meg a kezemet.Mivel a Teen Top tagja és a cégük nem engedi.De a barátom megígérte,hogy kér egy kis szabadságot és el megyünk valahova.De már két hónapja összeházasodott HaNi és L.Joe de mi még mindig nem voltunk sehol.Igazság szerint már 1 hónapja nem láttam Nielt,mivel túl sokat dolgozik.És most per pillanat nincsen kivel lennem.HaNi  most nagyon boldog L.Joe mellett,így nem akarom őket zavarni.Lina is ChangJo-val de ezt majd később.Csak én vagyok egyedül,a leptopommal aés nézegetem a mindennapi  képeket a srácokról.Mindig mikor egy Niel következik olvadozok.
Most is épp egy ilyen olvadozás közepette voltam mikor csörgött a telefonom.
~Hálló?-vettem fel.
~Szia kicsim-szólt bele Niel.
~Szia!!Nagyon hiányzol!!-teljesen bezsongtam,hogy felhívott.
~Nekem is te!Sajnálom,hogy nem találkozhattunk.De 10 perc múlva ott vagyok a házatok előtt!Készülj mert elmegyünk egy romantikus helyre!
~Mi?
~Készülj!Csini legyél.Na szia akkor 10 perc  múlva.-meg sem várta a  válaszomat és letette.
Gyorsan elkezdtem készülődni.Kisminkeltem magamat,persze nem vittem túlzásba.Kiengedtem a hajamat és felvettem egy egybe részes ruhát.Valami kabát szerűség volt.Mikor készen lettem már is rohantam az ajtóhoz felvenni a cipőmet.Mikor húztam fel csöngettek.Gyorsan kinyitottam.
-Sziaa- ugrottam barátom kezei közé.
-Szia szépségem,már nagyon hiányoztál!-ölelt meg szorosan.-Indulhatunk??
-Igen!-mosolyogtam.
Elindultunk egy étterem fel.Bementünk és leültünk egy asztalhoz.Felvették a rendelésünket és gyorsan kihozták.
-Figyu Mia.-szólított meg Niel.
-Igen??-néztem bele szemeibe.
-Nem tudok sokáig maradni,csak két órára kéreckedtem el.Ne haragudj!
-Jól van.-hajtottam le a fejemet.
Mikor indultunk visszafelé volt még egy kis idők és a vízpartnál mentünk.
Hirtelen sikongató tini lányok vettek minket körül.Vagy is inkább Nielt.Ölelgették,autógramot kértek stb stb; Nagyon felhúztam magamat,hogy még egy órát sem tudok eltölteni a barátommal.Így elindultam hazafelé.
Miközben bosszúsan mentem Niel megfogta a kezemet.
-Kérlek bocsáss meg!Nem ehetek róla!-ölelt meg hátulról.
-Oh,hogy nem tehetsz róla??Mi a francnak kell neked idolnak lenni elmondanád??-néztem rá könnyes szemekkel.-Mért van az,hogy két hónapig nem látlak és most is ,,bocsi csak két órára vagyok elengedve,,!Elegem van!-vágtam a fejéhez.
-Sajnálom!Én is minél többet akarok veled lenni!De ez a munkám!-próbált mosolyogni.
-Neked ki kell bírnod de nekem nem!-és levettem a gyűrűt az ujjamról majd a földre dobtam.

-Ne csináld már!-ült le Niel a korlátra és húzott magához.-Hozzám jössz feleségül és minden jó lesz!Megígérem!
-Igérgettek nekem már sok mindent!-jelentettem ki.
-Na gyere ide!-és közelebb húzott majd megcsókolt.
Mikor elváltunk hót vörös lehetett az arcom.
-Na látod!Ki bír a mi szerelmünk mindent!-mosolygott.
-Áh ez mind a te hibád!-jelentettem ki.
-Mi az én hibám??-nézett rám értetlenül.
-Hát,hogy ennyire szeretlek!
-Én is!-és nyomott még egy csókot az ajkaimra.


~Lina pov~
Ez a nap is úgy kezdődött mint a többi.Felkeltem,felöltöztem és mentem be a céghez.Ja igen nem is meséltem!A Teen Top egyik   táncosa lettem,szóval minden nap találkozhattam ChangJo-val.
Mikor megérkeztem már a srácok vártak.Niel szokás szerint hisztizett Mia után. Mindenki nyugtatja ilyenkor de folyton ránk szólnak,hogy ,,munka van emberek,, .Szóval ezekre nincsen sok időnk.
Délután már is egy koncert,és a fiúk ma mindent elrontanak.
-Hé srácok!Figyeljetek már oda!Nem hiszem el!-szidom őket,erre ők nyuszi szemmel néznek rám.
-Cicám,ma nagyon izgulunk!Fontos ez a fellépés és!-fogta meg kezemet barátom.
-Ha annyira fontos akkor mindent jól kéne csinálnotok.-idegeskedtem.
-Igen is főnök!-húzták ki magukat a srácok.
A koncert sikeres volt.Rengeteg Angel eljött és éjjeneztek a srácoknak.Mikor vége volt  átöltöztek és ChangJo már is hozzám jött oda.
-Mehetünk??-kérdezte.
-Öm..hová??-húztam fel szemöldököm.
-Az titok!-mosolygott és elkezdett rángatni az ajtó felé.
Beszálltunk egy Taxiba és egy ház  előtt álltunk meg,amiről fogalmam sem volt,hogy kié.Még sosem láttam.Egy igen szép ház volt.Mikor kiszálltunk a kocsiból ChangJo elővette a kulcsokat.
-Hát ezek??-mutattam a kulcsra.
-Nem tetszik??-nyitotta a kaput.
-De,csak  mit keresnek nálad??Tiéd??-néztem rá értetlenül.
-Nem.-vágta rá.
-Hát akkor???-és már nyitotta is ki a kaput.
-A miénk!-nézett a szemeibe.
-A miénk???-kérdeztem vissza.
-Igen!Mivel összeköltözünk!-mosolygott.
Bementünk a házba és komolyan azt hittem,hogy palotában vagyok.Végig futottam le s fel a lépcsőn.Minden szobába bementem.ChangJo csak nézett,hogy mi bajom.A nagy futkározásba odamentem hozzá és az ölébe ugrottam.
-Wááá köszönöm!!!-nyomtam egy puszit szájára.
-Nagyon szívesen.-mosolygott.-Éhes vagy??-kérdezte.
-Öm...igen.-rakott le.
Bementünk a konyhába maj egy tálcára előkészítettük a vacsoránkat.Mivel mikor már megérkeztünk az összes ruhánk ott volt és a hűtő teli rakva mindenfélével.
-Kövess-szólt nekem barátom.
-Rendben.-mosolyogtam és követtem fel az emeletre.
Én hoztam a vizet ő pedig a tálcán az ennivalót.Kimentünk az erkélyre és leültünk az asztalhoz.
-Na tetszik??-hajolt kicsit közelebb.
-Imádom!-mosolyogtam.
-Akkor gyere csak ide!-mutogatott az újával és az asztal fölé hajolt.
-Ige......-kérdeztem volna de ő számra tapasztotta az övét.
-Gyönyörű vagy!-jelentette ki.
-Oh...köszönöm,szeretlek!

~2 évvel később.~

Ma van a második éve,hogy L.Joe felesége vagyok.Borzasztóan boldog vagyok mellette.Mindent normálisan meg tudunk beszélni.Ráadásul folyton ajándékokkal bombáz.Néha már egy kicsit fárasztó,hogy mindennap úgy jön haza a munkából,hogy hozott nekem valami ruhát,ékszert vagy kitudja még miket.Vagy néha rá jön az,hogy egy hétig nem hoz nekem semmit és reggel mikor kómásan kelünk ki az ágyból szól,hogy ,,Nem hiányolok valami??,,. Nekem erre természetesen csak az a válaszom,hogy ,,Nem,, de ilyenkor mindig elkezd duzzogni és mikor jön haza hoz valamit.
Mikor visszaértünk a nászútról már eleve nem haza mentünk.Mivel a szülein vettek nekünk egy házat.Azzal az indokkal,hogy ,,ha már házasok vagyunk akkor lakjunk is együtt,,.Igazság szerint nem tiltakoztunk sokat ez ellen.Már csak az volt a hátrány,hogy én a konyhába legfeljebb egy pirítóst ütök össze.Nagyon cicomás ételt nem tudok készíteni.De Anya nagyon sokat segít és már mutatott egy két trükköt.Sokszor van,hogy átjönnek a szüleink és ilyen családi nap szerűséget tartunk.Ilyenkor előtte folyton nagy takarítás van mert L.Joe Mamája ha meglátja,hogy poros egy polc akkor fogja a portörlő rongyot és elkezd takarítani.És akkor nehéz leállítani.

Valamelyik nap a férjem egy hatalmas virágcsokorral állított haza.És mindig megpróbálja az ajándékot eldugni a háta mögé mielőtt oda adná.De soha nem sikerül neki.Vagy elejti vagy kilátszódik.De természetesen nem szólok neki csak játszom a lepetett.Hihetetlen egy srác é csak az enyém ,vagy is majdnem.Felezek rajta.Ugyan is született egy kisfiúnk.A neve Baro.Igen végül is Baro lett a neve,ha már

L.Joe megálmodta és nekem sem volt kifogásom ellene.

Most múlt el 1 és fél éves.Tisztára olyan mint az Apja.Minden hülyeségben benne vannak és mindig egy a véleményük.Külsőre is hasonlít rá egy kicsit de inkább az arca az enyém.De ahogy elnéztem L.Joe kis kori képeit,végül is rá is hasonlít.Mivel Niel-nek az volt a lények,hogy nehogy már keresztszülő nélkül maradjon kitalálta,hogy majd ő és Mia lesznek azok.Igazából én a Hugit akartam mivel már ő is ,,nagy,, lány csak még ahoz fiatal,hogy keresztszülő legyen így Niel és Mia lett.Csak az volt a gond,hogy Lina és ChangJo is az akart lenni.Szóval most a kicsi Baronak van két keresztanyja és kettő keresztapja.Szerencsés gyerek. 

Ez a nap is úgy kezdődött mint az összes többi ebben a két évben.Reggel felkeltünk,bementem Baro szobájába őt is felkeltettem.Felöltöztettem és már mentünk is le az emeletről ahol  már fogadott a reggeli kávém.Megittam és még elvégeztem férjemen és gyermekemen az utolsó simításokat.Egy puszival elbúcsúztam L.Joe-tól és leültünk a kanapéra Baroval.Vártuk a dadát.Sokszor vigyáz rá mert nekem is sok dolgom van a városban,bevásárlás,munka.Egy iskolában dolgozom de csak néha néha.De ez csak azért van mert mi akarjuk felnevelni a fiúnkat,de dolgozni is kell mellette.

Mikor megjött a dada elmentem dolgozni és délután 3-kor már otthon is voltam.A  kicsi Baro mikor beléptem az ajtón csak úgy futott felém,és el is esett.
-Jól vagy kicsim??-hajoltam le hozzá.
-Igen Anya.-próbált felállni de hirtelen újra csapódott az ajtó és én is estem egy nagyot.
-Jól vagytok??-nézett ránk aggódóan L.Joe.
-Áhh semmi bajunk.-simogattam a fejemet.
-Biztos??-gugolt le mellénk.
-Nem Apaa!Mért nem tudsz normálisan bejönni az ajtón??-akadt ki Baro.
-Bocsi Kicsim.-húzott fel mind kettejünket.-De azért örültök nekem??-mosolygott.
-Hát persze!Akkor én megyek is mielőtt a kórházban kötnétek ki!-szólt a dada és már el is ment.
Bementünk a nappaliba és leültünk a TV elé.Valami gyerek műsor ment benne és engem nagyon nem érdekelt ezért úgy döntöttem,hogy csinálok vacsit.
Odamentem a hűtőhöz kivettem amire szükségem volt és elkezdtem csinálni.Hirtelen valaki hátulról átölelt.
-Te mit csinálsz??-kérdezte férjem.
-Öm...szendvicset.-mosolyogtam.
-Ohh nekem is??-fordított maga felé.
-Nem csak Baronak csinálok!Te már felnőtt férfi vagy tudsz te magadnak csinálni.-mosolyogtam.
-Nemááárr!!!-hisztizett.
-Nyomi!Persze,hogy neked is csinálok!-és nyomtam egy puszit szájára.
-Azé!-mosolygott és ment vissza a nappaliba.
Pár perc szendvicskészítés után készen is lettem vele.Szóltam a srácoknak,hogy jöjjenek de semmi válasz.Bementem hozzájuk a napaliba és az egyik jobban aludt mint a másik.Elkezdtem keltegetni őket.Fel is keltek és kómás fejjel leültek az asztalhoz.Megettek mindent és én felvittem megfürdetni Barot.Miközben ült a kádban én leültem a szélére és elkezdtünk beszélgetni mikor nyílt az ajtó.
-Halidali!-mosolygott L.Joe.
-Igen??-kérdeztem tőle.
-Csak bejöttem.-jött közelebb.
-Rendben.-és elkeztem fürdetni Barot.
-Engem mért nem fürdetsz így soha??-nézett rám perverz mosollyal a férjem.
-Áhh ne szórakozz velem!-mosolyogtam.
-Én??Én soha nem szórakozok!-jelentette ki-Majd ha ágyba nyomtad a kicsit akkor gyere be a szobánkba adni akarok valamit.-mosolygott majd ki ment a fürdőből.
-Apa nekem mért nem hozott semmit??-kérdezte Baro.
-Nem tudom,de biztos majd te is kapsz valamit.-mosolyogtam rá és kivettem a kádból.
-De majd megmutatod,hogy mit kaptál??-kérdezte.
-Persze kicsim.-és feladtam rá a pizsijét.
-Holnap dolgozol Anya??
-Nem,miért??
-Akkor el viszel fagyizni??-csillantak fel szemei.
-El.-mosolyogtam rá.
Mikor mentünk a szobája felé az ajtónál ott állt L.Joe és Baro kezébe nyomott egy ajándékos táskát.Már is kinyitotta és egy autó volt benne.
-Látod te is kapsz ajándékot.-mentem be vele a szobába.
-Köszi Apa!-mondta és befeküdt az ágyba.
Gyorsan elnyomta az álom.Mikor már biztos voltam benne,hogy alszik kimentem és elindultam a mi szobánkba.Mikor beértem leültem az ágyra a férjem mellé.Láttam,hogy az ajándékos táska már a kezében van.Ránéztem és elkezdtem bámulni majd végre ő is rám nézett.
-Tessék!-pirult el és a kezembe nyomta a táskát.
-Mi??-vágtam hülye fejet.
-Itt van az ajándék,de ne verj meg érte!-mosolygott.
-Öm...megpróbálom.-viszonoztam mosolyát.
Mikor belenyúltam a táskába valami puhát és szőröset éreztem.
-Mi ez??-néztem rá.
-Na,vedd ki és meglátod!
Kivettem azt a bizonyos valamit és majdnem elájultam a látványtól.Egy olyan pizsamával találtam szembe magamat ami L.Joenak is van csak rózsaszínbe.
-Szórakozol??-néztem L.Joe-ra.
-Soha...-nevetett.-Na vedd fel és én is!
Majd elkezdett vetkőzni,egy ideig csak néztem végül én is öltözni kezdtem.
Visszaültünk az ágyra és L.joe beállította a telefonját egy képre.Áhh csodálatos még kép is készül erről a remek ruháról.
-Várj!Félre áll a fejeden ez a sapka izé!-hát ha már kép készül ,,normálisan,, nézzünk ki.
-Ohh,most már jó??-nézett rám.
-Igen,tökéletes.-mosolyogtam.
-Akkor gyere ide!-és közelebb húzott majd megcsókolt.-Szeretlek!-jelentette ki.
-Én is!Veled akarok maradni egész életemben!-öletem meg.
-Úgy lesz!-és nyomott még egy csókot ajkaimra.