2013. május 5., vasárnap

-Hát pedig én vagyok.A múltkor  említettem, hogy meg fogok változni és befestettem a hajamat,de holnap megyek a fodrászhoz és visszafestetem,mert nekem így nem tetszik csak az unokatestvérem mindig azt mondja,hogy így jobban áll.-Ezeket mind úgy mondta mintha tudnom kellett volna.
-Szerintem így is jól áll.
-Köszönöm,de nekem így nem tetszik.
-Várjunk.....
-Igen mi az?
-Te tudod,hogy én vagyok igaz? Akkor mért csókoltál meg??
-Öm....azért...mert.....hát,hogy is mondjam....SZERETLEK!
Na oké ez sokkolt.Ki gondolta volna,hogy L.Joe is így érez?? Alig bírtam kinyögni valamit ezért elkezdtem poénkodni.
-Na ne szórakozz velem!-ütöttem meg a vállát.
-Ha Ni én komolyan mondtam!
-Tényleg? Nem ugratsz?
-Mondom,hogy nem! Eddig nem mertem bevallani mert féltem,hogy te nem így érzel.De ez a két nap nélküled borzasztóan rossz volt és muszáj volt valahogy éreznem,hogy újra velem vagy.
Na most végem....ez volt a legcukibb dolog amit valaha mondott nekem valaki!Erre csak azt tudtam mondani,hogy:
-Én is nagyon szeretlek!-hú sosem gondoltam volna,hogy kimondom.
-Ennek örülök-és megölelt.
Éreztem,hogy a szíve olyan hevesen ver mint az enyém.Nagyon jó érzés volt.Utána egy kicsit elhajolt tőlem megpuszilta a fejem és  megfogta a kezemet.Elindultunk haza felé,közben alig bírtam levenni a szemeim L.Joe-ról.
Megérkeztünk a házunk elé.Sajnáltam,hogy ilyen gyorsan haza értünk és el kell válnunk.
-Szia Ha Ni szép álmokat-megcsókolta a kezemet.
-Neked is,reggel találkozunk valamikor. Hétvége lesz.
-Okés találkozzunk 10-órakkor a házatok előtt.Elviszlek valahova.
-Alig várom.
És bementem.Mikor mentem volna fel a szobámba Apa megállított,hogy hol voltam eddig hisz mindig időben haza érek a suliból.
-Bocsi Apa csak az egyik barátom most jött haza és vele találkoztam.
 -Nem baj csak máskor szólj! És mondd csak az a barátod fiú?-és pont rá kérdez a lényegre.
-Na de Apa! Mért kérdezel ilyeneket?
-Engem csak érdekelt kicsim.
-Oké apa szia majd reggel beszélünk,fáradt vagyok.
Felviharoztam a szobámba,gyorsan lefeküdtem,hogy minél előbb itt legyen a holnap.
Már 6-órakor fent voltam.Leültem a számítógép elé hátha van valami szaftos sztori a hírességekkel.Találtam is,megjelent egy új mv a Teen Top-nak és megtetszett.Én még nem ismertem őket,de volt köztük egy ismerős arc.A régi osztálytársam még általánosból Ahn Daniel.Emlékszem még régebben nagyon tetszett Miának,nekem nem annyira de most már eléggé helyes lett.
Végre el jött a 10-óra kimentem a kapunk elé.L.Joe már várt.
-Szia Ha Ni!
-Szia hova megyünk?
-Elviszlek egy különleges helyre amit nem olyan rég találtam.-és megfogta a kezemet.
-Már alig várom.
Nagyon sokat mentünk,de közben rengeteget beszélgettünk.
Megérkeztünk a város szélére,megálltunk egy erdő előtt.Előttünk volt egy kitaposott föld út.L.Joe oda akart bevinni.Csak egy bökkenő volt  tűsarkú volt rajtam és nem akartam besüppedni a földbe.
-Öm..bocsi L-Joe de én ide nem tudok bemenni.
-Miért nem?
-Tűsarkú van rajtam és hát az...
-besüpped a földbe.-úgy rávágta,olyan jól ismer.
-Igen.
-Hát akkor nincsen mit tenni,felveszlek a hátamra.
-Micsoda??
És már le is gugolt.
-Pattanj fel.
-Hát oké.
Felültem a hátára.Már nagyon kíváncsi voltam hova visz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése