Az orvos miközben vizsgált,kérdezgetett, és utána hümmögött.Beutalt vér és vizelet vizsgálatra,és nőgyógyászhoz is.Eltelt egy pár nap,én néha közben ugyanúgy rosszul voltam,és vissza hívtak a nőgyógyászhoz.L.Joe elkísért.Ekkor már nagyon aggódtunk.Volt miért.
Mikor bementem egyedül az orvoshoz, elmondta,hogy gyereket várok.Én csak hebegtem-habogtam fogalmam sem volt,hogy most mit tegyek.Nagyon megijedtem.A doki mondta,hogy beszéljem meg a szüleimmel és a barátommal,hogy mivel nagyon fiatal vagyok,egyáltalán szeretnénk-e megtartani a babát.
Kimentem L.Joe-hoz.Bizonyára nagyon fehér lehetett az arcom mert nagyon megijedt.Megfogta a kezemet és elkezdett kérdezgetni,hogy ,,mi a baj,,?Én elmondtam neki,hogy szerelmünknek eredménye lett,egy baba.Most L.Joe fehéredett le és ült le.Láttam rajta,hogy nagyon meglepődött.
-Minden rendben??-kérdeztem.
Erre nem kaptam választ csak felállt és megölelt.
-Öm...L.Joe én nem akarom megtartani.-mondtam.
-Ezt még meg kell beszélni.Most menjünk haza,mondjuk el a szüleidnek majd az enyéimnek.-mosolygott,de láttam rajta a félelmet.
-A szüleim ki lesznek akadva.-jelentettem ki.
-Biztos nem lesz semmi baj......
Majd hazafelé mentünk.Útközben egy szót sem szóltunk egymáshoz,csak a kezemet fogta.Az ajtón elé érve vettünk mind ketten egy mély levegőt és bementünk.Anya és Apa már nagyon vártak minket.Ők is el akartak jönni de mondtam nekik,hogy elég lesz ha csak L.Joe kísér el.
-Sziasztok-mondtuk egyszerre.
-Na mi volt??-kérdezősködött Anya.
-Szerintem inkább üljetek le-mondtam.
Leültek mind a ketten.
-Anya,Apa..............gyermeket várok.
-Mi??-kérdezte Apa.
Anya teljesen lefagyott,majd hirtelen mind a ketten ordibálni kezdtek.Megkaptuk a fejünkre,hogy milyen felelőtlenek vagyunk,hogy mi lesz a sulival stb,stb;Mi csendben vártuk,hogy lehiggadjanak.Mikor végre kiordibálták magukat,megtudtuk beszélni,hogy hogyan legyen tovább.Felhívtuk L.Joe szüleit,hogy jöjjenek át.Mikor átjöttek nekik is elmondtuk,hogy mi a ,,harci,, helyzet.Ugyan azt az ordibálást végig hallgattuk.Mikor ezen is túl voltunk,nyugodtan megbeszéltük,hogy az iskolát tovább kel folytatnunk,és képtelenek lennénk most mér ilyen fiatalon egy gyereket felnevelni.Éreztük,tudtuk,hogy még mi is gyerekek vagyunk.Utána felmentünk L.Joe-val a szobámba,mert én nagyon rosszul voltam megint.Egymást ölelve sírtunk,de tudtuk,hogy ez a legésszerűbb döntés.Majd kiszakadt a szívem a helyéről úgy fájt,a gondolat,hogy elveszik a kicsi babámat.
Másnap visszamentünk az orvoshoz,és megkértük magyarázza el nekünk,hogyan történik ez a műtét.A doki nagyon kedves volt és megértő.Pontosan elmondott mindent.
Egy hét múlva műtét.
Mikor elérkezett az a bizonyos nap,úgy döntöttünk L.Joe-val,hogy csak ketten megyünk be.Anyáék is nagyon szerettek volna jönni,de mi kettesben akartuk ezt a szörnyűséget túlélni.
Mikor végre haza engedtek a kórházból,L.Joe a folyosón várt.Oda jött és megölelt.
-Szeretlek,nagyon-mondta.
Én elkezdtem zokogni.
-Én is nagyon szeretlek,de ez most fáj a lelkemnek.-mondtam.
-Együtt mindent átvészelünk,túlélünk.Kérlek maradj velem örökké!
-Úgy érzem ettől a fájdalomtól még erősebb lettem,és biztos vagyok benne,hogy téged egy életen keresztül tudlak majd tiszta szívemből szeretni.
Telt múlt az idő,az iskolának is vége lett,eljött a nyári szünet ideje.
L.Joe kitalálta,hogy menjünk el a szüleik szállodájába,mi és a barátaink.Mikor felhívtuk őket mindenki benne volt.Két napra rá,már el is indultunk.Elfoglalt mindenki egy-egy szobát.Természetesen mindenki a párjával.
Az első este mindenki átment Mia és Niel szobájába.Természetesen ahogy Nielt ismerni,még nem volt kipakolva.De nem baj úgy is kevés szék volt,rá tudtunk ülni a bőröndökre.Hogy hangulatosabb legyen vittünk át lufit meg egy csomó party dekorációt,amit még L.Joe szülei adtak nekünk.
-Ki kér inni??-kérdeztem.
-Én!-mondta ChangJo.-Töltesz nekem??-kérdezte.-Persze,más??-csönd.-Senki?Jó.
Töltöttem neki egy pohár limonádét.Én csináltam,úgyhogy finom lett.
Leültem L.Joe mellé aki az égész évben készült képeinket nézte Niel fényképező gépén.
-Hé!Mi lenne ha a leptopon néznénk,hogy mindenki lássa??-mondta Lina.
-Jó!Átmegyek érte!-mondtam és elindultam a szobánkba a leptopért.
Mikor visszaértem mindenki elfoglalt egy helyet.L.Joe nekem is foglalt természetesen maga mellett.Leültem mellé és elkezdtük nézegetni a képeket.Hihetetlen régi képekre bukkantunk rá.Az is kiderült,hogy mielőtt én összejöttem volna L.Joe-val Mia és Niel titokban fotózott minket együtt.A kis sunyik,de végül is jó képek lettek.Aztán volt egy csomó kép csak Mia-ról és Niel-ről.Majd jött az a fantasztikus buli.Na jó azok a képek nem nyílvánosságra hozható képek az biztos.Mindegyik rossz lett.Vagy homályos,vagy hülyén néz ki rajta mindenki.
Végül jött a kedvencem.Lina szülinapja.Na ott már Niel gyakorolhatott mert azok a képek kifejezetten jók lettek.És kiderült az is,hogy dugiban ChangJo elvitte Niel gépét arra a randira amire Lina-val három napra mentek.De nem csináltak sok képet sajnos.
Egy hétig voltunk a szállodában.Minden nap volt valami programunk.Végül Szombat este mikor mentünk haza L.Joe nem aludt nálunk.A házunk előtt még nyomott két puszit a számra és hazament.Én is bementem a házba.Anyáék kérdezgettek,hogy milyen volt.Elmeséltem mindent,majd leültem a Hugival TV-ni.Ott aludtunk el.


















