Kezembe vettem a mobilját.Természetesen a kis egoistának saját maga a háttérképe.De végül is jó kép róla.Elkezdtem egy kicsit mosolyogni majd megnéztem a neveket.Nem sok telefonszáma van de Jeongminé ott volt.Szerencsére.......Beírtam a számát a sajátomba és hívtam,fel is vette.
~Igen??
~Szia,én L.Joe barátnője vagyok.-vagyis csak voltam......
~Szerbusz,mit szeretnél??-kérdezte.
~Így utólag is boldog szülinapot.~valamivel kezdenem kellett a kérdezgetést.
~Oh,köszönöm szépen!Tényleg olyan kedves vagy mint ahogy L.Joe leírt.~nevetett.
~Öm.......Nem hiszem,hogy a bulid óta beszéltél L.Joe-val-mondtam.
~Te honnan tudsz a bulimról??-lepődött volt a hangja.
~Mért??Amúgy a legjobb barátnőm Mia és innen.
~Mivel megkértem L.Joe-t,hogy ne mondja el mert tudtam mi lesz a srácok ajándéka és akkor biztos nem engedted volna el.Így megkértem,hogy hazudjon.Utólag is bocsánat.
~Mi??Te kérted meg,hogy hazudjon??
~Igen mert??
~Éppen most szakítottunk.......-egy kicsit elhalkultam.
~Szakítottatok??Csak azért mert megkértem és jó barát módjára teljesítette a kérésem??
~Ezt nekem nem mondta.
~Biztos nem akart beköpni,hisz még nem ismerjük egymást.Szép bemutatkozás lett volna de most már mindegy.
~Tudom,de még szeretnék kérdezni valamit.-muszáj még megkérdeznem.
~Kérdezd.
~Mi történt a bulidon??Rámozdult valamelyik srácra is L.Joe??És kérlek őszintén válaszolj.
~Rendben őszinte leszek!A csajokat vonzotta mint a mágnes.De akár melyik lány oda ment hozzá közölte vele,hogy ő szeret valakit és elküldte.Igaz megnézte a lányokat de melyik srác nem??
~Tényleg??Én azt hittem,hogy......
~Mit,hogy megcsal??Hát én úgy vettem ki a szavaiból,hogy borzasztóan szerelmes és te vagy az a lány akibe!!-vágott közbe.
~Nem tudom.....-most már tényleg nem tudtam,hogy mi lesz.
~Szerintem most beszélj vele,hívd fel!
~Nem tudom,itt hagyta a telefonját.Így bírtalak felhívni.
~Na akkor el mehetsz hozzá.Van már gy okod is látod.-nevetett a telefonba.
~Nem fogok elmenni hozzá ezek után.Még is mit mondjak neki??Úgy kiraktam,szívtelenül........
~És,szerintem annak örülne a legjobban ha utána mennél!!-jelentette ki.
~Nem bírok a szemébe nézni.Így??Hogyan??-és elkezdtem sírni.
~Te tudod,bocsi de már késő van le kell raknom.Remélem minden rendben lesz veletek.Szia-elköszönt.
~Szia-és leraktam.
Na mondhatom nagyon szuper,semmit nem tett.A kis gyagyás mért nem mondta.Elmentem lefeküdni.Alik bírtam elaludni de valahogy sikerült.
Reggel mikor felkeltem elvittem Hugit suliba.Igaz gyorsan beértünk de nem baj.Otthon egész nap csak unatkoztam.Majd este felé elmentem érte.Szombaton csak TV-t néztünk.Vasárnap pedig takarítottunk,hogy anyáék jönnek haza.Este felé meg is érkeztek.
-Sziasztok!!-nyílt az ajtó és kiáltották egyszerre.
-Anyaaa Apaaa!-rohantunk hozzájuk és a nyakukba ugrottunk.
-Sziasztok mi történt veletek??Ne haragudjatok,hogy nem hívtunk titeket.-mondta Anya.
-Semmi gond,nagyon hiányoztatok.-mondtam.
Sokat meséltek,mi mi mindent láttak,mi történt velük.Hihetetlen dolgok történtek meg velük.És még borzasztóan romantikus is volt.Egyszer remélem nekem is lesz ilyen.Mikor Apa és Hugi elkezdtek játszani Anya odajött hozzám.
-Na mesélj mi van L.Joe-val??-mosolygott.
-Nincsen semmi.-és lehajtottam a fejem.
-Mi történt??-lepődött meg.
-Szakítottunk........
-Mert??Mesélj kicsim.-és átkarolt.
-Hát tudod........-és elmondtam neki az elejétől,hogy hazudott,majd egy lánnyal láttam,kiraktam,és rossz döntés volt.
-Kicsim,tudom,hogy mennyire szereted ezt a srácot szóval is miattad teszem.-megfogta a kezem és az ajtó felé húzott.
-Mi??
-Na míg nem békültök ki addig haza sem jöhetsz!!-és kirakott,majd küldött egy puszit és becsapta az ajtót.
Szuper vagy Anya............mondhatom...
Elindultam L.Joe háza felé,mikor mentem hát pont kivel találkoztam?Vele.....Nagyon megörültem.Hisz három napig nem láttam.Egy napot nem bírtam ki akkor hármat??Oda futottam hozzá és megöleltem.Eléggé meglepődött de nem érdekelt.Hirtelen csak azt láttam az arcán,hogy elmosolyodik és már csak a száját éreztem,hogy az enyémhez tapad.Nem érdekelt semmi más,örültem,hogy újra a karjaiban lehettem.-Szeretlek,szeretlek és bocsánat.-hozzá bujtam.
-Én is de nagyon.De miért kérsz bocsánatot??
-Azért mert khm.. nem mondott el valaki nekem valamit!!És,hogy azt hittem megcsaltál.....
-Sajnálom nem akartam bemártani Jeongmint.És nem érdekel máskor majd hiszel nekem!!-és megpuszilta arcom.
-Szeretlek.-mondtam majd megfogtam a kezét és hazafelé kezdtem el vezetni.
-Hova megyünk??-kérdezte.
-Hozzánk.-mosolyogtam.
-Miért??
-Anyának megmutatni,hogy kibékültünk.-nevettem.
-Mi??
-Addig nem enged haza.-és átkaroltam a kezét.
-Rendben,de ha már ott vagyok haza sem megyek.-és huncut mosoly lett az arcán.
-Na,ne szórakozz.-nevettem.
-Nem aludhatok ott??-nézett csillogó szemekkel.
-De.-és nyomtam egy puszit a homlokára.
Mikor hazaértünk Anya nagyon boldog volt,de már csak ő volt ébren.De azt akarta,hogy kettesben maradjunk ezért felment ő is aludni.Leültünk a kanapéra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése