36.rész

Annyira szeretem a mi vidámparkunkat.Kiskoromba folyton ide jártunk.Csak mivel már idősebb vagyok a szüleim nem hoznak el,és egyedül nincsen kedvem jönni.L.Joe meg tudom,hogy nem nagyon van oda az ilyen játékoké,de a kedvemért eljön.Ma is olyan aranyos volt.Mindent kipróbáltunk amit csak akartam.Van egy szerelem hullámvasút is,ami szerintem az egyetlen amit  L.Joe szeret.De szerintem erről már meséltem régebben.Most is az volt az első,hogy beültünk.A sötétben nyomott egy puszit az arcomra majd fülembe súgta a szokásosat ,,Szeretlek,,. Meg beszéltük,hogy ma nem alszunk egymásnál mert holnap suli.Már alig várom,hisz megbeszéljük a tábort.Jövő hét,Hokkaido vigyázz megyünk!
Mikor sétáltunk hazafelé L.Joe hirtelen elmosolyodott.
-Miért mosolyogsz??.kérdeztem.
-Nem szabad mosolyogni??-kérdezett vissza.
-Nem!-mondtam durcásan.
-Jó elmondom!-fordított maga felé.
-Hallgatom.
-Elképzeltem,hogy mi lesz velünk ha a tanár nem engedi meg,hogy együtt aludjunk.-mosolygott.
-Mért mi lenne??Megszabadulnék tőled.-nyújtottam ki nyelvem.
-Igen??Megakarsz szabadulni tőlem??Sajnálom Oh Ha Ni kisasszony   ez lehetetlen lesz.-mosolygott,majd megölelt.
-Ohh..-nevettem.
Nagyon szeretem ezt a srácot.És,hogy megszabadulni tőle??Soha nem jutna ilyen az eszembe.
Mikor hozzánk értünk megfogta mind a kettő kezemet,közelebb húzott és megcsókolt.Majd jó éjt  kívánt és elment.Bementem a házba leraktam a cuccom és máris vettem egy jó meleg fürdőt.Elkezdtem gondolkodni,hogy  tegnap L.Joe nem is a Hello Kittys pizsijében aludt.Lehet itt hagyta.Kimásztam a kádból,magam köré  tekertem egy törölközőt,és bementem a szobámba.Természetesen ott hevert az ágyamon.Hát ma más én át nem viszem neki.Írok inkább üzit,hogy nálam van ne keresse.
~Sziamia szépfiú,nálam van a pizsit(a Hello Kittys).Ha kell holnap bevigyem??Saranghae<3xxx
~Kösz nem kell majd.
~Ennyi??
Erre már nem kaptam választ.Vajon mi baja van??Félórája még nem volt semmi.Na majd holnap beszélünk.Remélem.......
~Reggel~
Hát ebből a remélemből is csak remélem lett.Reggel vártuk Hugival L.Joet de nem jött.Már késésben voltunk így elindultunk a suliba.Mikor beértünk láttam,hogy Niel-el beszélget.De valami nagyon furcsa volt.....Jó igen az is,hogy nem várt meg minket de az arcán...Mintha szomorú lenne.Odamentem hozzájuk.
-Sziasztok srácok.
-Szia-mondták egyszerre.
-Reggel mért nem vártál meg??Mi baj van??-fordultam L.Joe-hoz.
-Semmi.-válaszolta és elment.
-Hát jó..Neked nem mondott semmit Niel??-kérdeztem.
-Csak annyit,hogy a szüleinek jól meg a munka ennyi.-és ő is otthagyott.
Kedvesek mondhatom.Beültem az órára.Az első óra osztályfőnöki volt,így mindent megbeszéltünk  a táborral  kapcsolatban.A tanár a mondókája végén mondott egy elég érdekes dolgot.
-Na akkor szóval is mindenki jön a táborba kivéve L.Joe??
-Igen-mondta kórusban az osztály.
Na de ezután lefagytam.Nem jön táborba??Mi??Miért??-ezek a kérdések kavarogtak a fejembe.Végre kicsöngettek.Odamentem L.Joe-hoz megfogtam a kezét és kirángattam a szekrényekhez.
-Mi az,hogy nem jössz a táborba??-néztem rá lepetten.
-Az,hogy nem megyek!-jelentette ki.
-Most fogalmam sincsen mért lettél ennyire bunkó!De ha elmondanád megérteném!
-Jó tudni akarod??
-Igen!
-A szüleim kitalálták,hogy menjünk el egy kis kiruccanásra.Mivel ahova mennénk,még én sem tudom,van egy ismerősünk,akinek van egy nagyon jó iskolája ahol tudnék tovább tanulni.De ha oda költöznék egy az,hogy egyedül és nem láthatnánk egymást soha többé!-folyt végig a könnycsepp az arcán.
-Mi??Elmész??-közelebb mentem  házzá és sírni kezdtem.
-Nem akarok elmenni.Csak......
-Csak a tanulásod fontos.-vágtam közbe.-Megértem.
-Te mit tennél a helyembe??-kérdezte.
-Nem tudom........
-De van ebben jó is!-kicsi elmosolyodott.
-Mi??-nem értettem.
-Hát az,hogy a szüleim kitalálták, nem muszáj elmennem.Csak ha nagyon akarok.Mivel van itt Szöulban is ugyan olyan jó iskola iskola és csak a barátjuk miatt akarják,hogy oda menjek.
-És akkor mért voltál velem bunkó??-kérdeztem.
-Mert ha nem megyek a szüleimet bántom meg,de ha igen téged vesztelek el.-hajtotta le fejét.
-Hé!Nem te mondtad tegnap,hogy nem tudok tőled megszabadulni.-mosolyogtam.
-De,igazad van nem tudsz.De most mit tegyek??
-L.Joe e a te döntésed!-mondtam szomorúan.-De attól még mért nem jössz táborba??
-Mert következő héten megyünk megnézni a sulit.
-Ohh..értem.
-De a szüleim biztos,hogy nem lesznek mérgesek ha nem oda megyek.-mosolygott.
-Előbb inkább nézd meg és utána dönts jó?-öleltem meg.

 -Rendben.-viszonozta ölelésem.
Leültünk egy padra a szekrénysor mögött.L.Joe mélyen a szemebe nézett és ajkaimra tapadt.Csókunknak egy takarító nő vetett véget.
-Hé  fiatalok!Otthon tubi tubizzatok!-kiabált nekünk.
Elváltunk egymástól.
-Elnézést.-mosolyogtunk,majd megfogta a kezemet.
Elindultunk az osztályunk felé.De hirtelen agyon elkezdett fájni a fejem.Nem tudtam mi lehet velem.És hirtelen elájultam.Az utolsó emlékem annyi,hogy éreztem L.Joe e kezeiben tart,és folyton a nevemet kiabálja.
-Ha Ni??Mi történt??Ha Ni??Ha Ni?? Valaki segítsen elájult!!!Ha Ni??