29.rész

Egy lánnyal jött,nagyon mérges voltam rá.Éppen telefonált és mikor meglátott leemelte.Hirtelen mutogatni kezdett és mintha nem lenne magánál elkezdett kiabálni.
-Nézd  ott egy szép csaj!!Juhujj jöjjön velünk.-nevetett.
Kikerekedtek a szemeim.Most mi van??Fel sem ismer??Mi van vele??
Oda jöttek hozzánk és a lény megszólított.
-Mit nézel kis csaj??Tán még nem láttál ilyen jó pasit??-nevetett.
Akkora pofont nyomtam le a képére,hogy Mia-nak kellet visszatartani mert ütöttem volna még a csajt.Mit képzel??Ő az én pasim,csak gondolom L.Joe nem közölte vele......
-Ismered ezt a srácot??-kérdeztem idegesen.
-Honnan ismerném??-mondta a csaj.-Most találkoztam vele először,azt hiszem az egyik barátjának volt szülinapi bulija.-vigyorgott.
-És mi történt vele??-kérdeztem.
-Talán csak nem ismered??
-De,történetesen ő a pasim!!-jelentettem ki.
-Csak volt.Ha ha ha.-megfogta az arcát és elkezdte nyomorgatni mint a nagymamák szokták az unokáknak.-Ő már az enyém!!
-Mi??Én??Soha!!-nyújtotta ki nyelvét L.Joe és mellém ugrott.-Leváltalak!Ez a lány szebb!!
Oké.....nagyon be van rúgva.De még piásan is engem választ.Lehet meg kéne neki bocsájtanom??Nem tudom.Hirtelen átkarolt és nyomott egy puszit a homlokomra.
-Indulhatunk hozzád szép kislány??-nevetett.
-Igen.-és elindultunk hazafelé.
A ház előtt Mia elbúcsúzott tőlünk és bementünk.Leültettem a kanapéra és kimentem hozni neki egy kis vizet,de mire visszamentem ő már eldőlt és aludt.Olyan kis aranyos volt,de akkor is hazudott és lehet,hogy  megcsalt!Remélem nem.Nem bírnék megbocsájtani neki.Amióta hazajöttünk csak alszik és nekem már menni kéne e Hugiért.Na de nincs mit tenni,nem ébresztem fel hagy aludjon.Elindultam a suli felé,mikor megérkeztem Hugi nagyon várt.
-Sziaa-és mondta és megölelt.
-Szia na milyen volt??-viszonoztam ölelését.
-Aggódtam miattad,minden rendben már??-kérdezte.
-De cuki vagy,igen minden rendben.-mosolyogtam.De semmi sincsen rendben!Mi lesz ha Hugi meglátja L.Joet ilyen állapotban??
-És beszéltél L.Joe-val??-kérdezte.
-Öm...mondhatjuk úgy is.-hát most mit válaszoltam volna??Végül is beszéltem vele.
-És kibékültetek??-mosolygott.
-Nem is vesztünk össze!-jelentettem ki.
-De hazudott és ezért mérges voltál rá nem??
-Még mindig az vagyok!-hajtottam le fejemet.
Mentünk hazafelé.Még előtte bementünk egy élelmiszer boltba mert nem volt otthon semmi kaja.Valamit mégis csak főznöm kellett.Rendesen bevásároltunk,Huginak minden kellett amit meglátott.Én meg nem mondtam neki nemet.Legalább most már míg haza nem jönnek anyáék nem kell vásárolni.Hú tényleg holnap Péntek utána Szombat és Vasárnap este jönnek haza.És Hétfőn megint suli......szuper......
Mikor hazaértünk L.Joe még mindig aludt.Így,hogy ne ébresszük fel,felmentünk az emeletre.Valami hülye társos játékkal  játszottunk.Mindig a Hugi nyert.Csak ebben az a gond,hogy nem azért mert hagytam.Már  8 óra körül lehetett.És L.Joe még mindig nincsen ébren.Hát jó,akkor aludjon egész éjszaka mert nem fogok miatta felkelni!Lefektettem Hugit majd elmentem fürödni.Mikor léptem ki a fürdőszobából L.Joe állt előttem.
-Mi,mi történt??-kérdezte.-Nagyon sajog a fejem.
-Hát semmi csak szépen leittad magad és becsajoztál!-mondtam neki mérgesen.
-Én??-lepődött meg.
-Igen te!! Plusz hazudtál is!
-Tudom és bocsánatot kérek tőled.De tudtam ha megmondom,hogy szülinapi  buliba megyek akkor megkérdezed,hogy hova és nem engedsz el!-mondta.
-Hát még jó hogy!!Minek,hogy hiányosan öltözött csajokat nézzél??
-Ne kiabálj kérlek,nagyon fáj a fejem.És tudom,hogy Mia mondta el mert láttam,hogy ő is ott volt.
-Az nem  számít,hogy ki mondta el.Az számít,hogy hazudtál és ki tudja még mi történt!
-Nem történt semmi.Mikor megláttam Mia-t rohantam utána,hogy megmagyarázzam,de késő volt mert már elment.És utána már csak arra emlékszek,hogy hívtak a srácok igyak velük és mivel Jeongminnek szülinapja volt így nem mondhattam nemet.Ami utána történt arra már nem emlékszek.
-Á tényleg??Képzeld ma reggel mikor jöttünk haza a suliból kit láttunk??Hát téged,karonfogva egy csajjal!!!
-Tényleg??-nagyon meglepődött.Ha Ni nem voltam magamnál és nem hiszem,hogy történt valami is!!Én téged szeretlek senki mást kérlek higgyél nekem!!!-és megölelt.
-L.Joe  hazudtál nekem így már hogy bízzak meg benned??-elkezdtem sírni.
-Tudom de muszáj volt!Jeongmin kiskorom óta az egyik legjobb barátom.Muszáj voltam elmenni és mivel ismerlek tudtam,hogy nem engednél el.
-De akkor is.......
-Ha Ni kérlek bocsáss meg!!-és letérdelt elém,kezét összekulcsolta és könyörgött.-Kérlek szeretlek de nagyon!!Soha nem csalnálak meg!!
-Biztos??-kérdeztem.
-Igen,nagyon de nagyon szeretlek!-mondogatta.
-Ne haragudj de nekem még ezt át kell gondolnom.Egy kicsit szüneteltetjük kapcsolatunk.Ne találkozzunk egy ideig.Jó??-mondjuk fölöslegesen kérdeztem,hogy jó úgyis nem akarja majd.
-Neeee,nem akarok szünetet sem szakítást!!-jelentette ki majd ő is sírni kezdett.
-Kérlek most menjél haza nekem kell egy kis idő.-és felállítottam majd a vendég szoba felé kezdtem húzni.
-Szeretlek,szeretlek,szeretlek.........-motyogta,de én nem figyeltem rá mert elkezdtem pakolni  a ruháit a bőröndbe.Mikor bent volt minden levittem neki,hisz gondoltam ő úgysem fogja.Az ajtóban álltunk,ő már fogta a kezében a bőröndöt.
-Kérlek Ha Ni,szeretlek.-és megint megölelt.
-Én is de kell egy kis idő,hogy feldolgozzam.-és ellöktem magamtól.
-Rendben,de tudd mindennél jobban szeretlek!!
-Tudom........-és becsuktam az ajtót.
Majd csak annyit hallottam,hogy az ajtó mögött valaki nagyon sír.Felrohantam a szobámba mert én sem bírtam tovább.